kardosdrur/roma-tales · Datasets at Hugging Face

romani stringlengths 13 8.36k	hungarian stringlengths 8 8.81k
Asvune bisora	A könnycsepp gyöngyök
Andekh Indijako Them, ando Kashmiro beshlas jekh manush, Bolana busholas.	Egy indiai országban, Kasmírban lakott egy ember, Bolánának hívták.
Phuvako butyari sas, de kasavo chorro sas, ke lestar nas majchorro ande intrego luma.	Földmunkás volt, de olyan szegény volt, hogy nála nem volt szegényebb az egész világon.
Nasul vrami phirle atunchi, leske phuva avri shutyile, kade, khanchi chi zhanglas andre te phiravel pa le phuva ande peski grada.	Rossz idők jártak akkor, földjei kiszáradtak, úgy, semmit sem tudott behordani a földekről a csűrébe.
O rojipe lelas les, ke inke chi jekh burnyik vorezo chi zhanglas kethane te shilavel.	A sírás vette elő, mert még egy marék rizst sem tudott össze seperni
Jekhar las peski trasta pe phiko, haj lel pes te zhal kaj si majbaxtalyi luma.	Egyszer vette a tarisznyáját a vállára, fogta magát és ment, ahol szerencsésebb világ van.
Sar zhalas, maladyilas jekhe suntone manushesa.	Amint megy, találkozott egy szent emberrel.
Pa Bolana dural dicholas o chorripe, anda kodi o sunto manush sunusardas les, kade das duma karing leste:	Bolánáról messziről látszódott a szegénység, ezért a szent ember megsajnálta őt, így szólt hozzá:
-Zha pe vesheski podyi kaj si muri cini kolyiba, muro shavo!	Menj az erdő szélére az én kis házamhoz, fiam!
Kothe beshel muri shej, voj zhutila pe tute.	Ott lakik a lányom, ő segíteni fog rajtad.
Bolana najisardas le suntone manushesko lashipe, haj losshasa sidyardas karing e cini kolyiba.	Bolana megköszönte a szent ember jóságát, és örömmel sietett a házikó felé.
Le suntone manusheski shej rovelas, kana shundas le Bolanesko chorro trajo - haj ramaki rama – anda la shake jakha na asva, chache bisora pittyanas avri, thaj rispisarnas pe phuv.	A szent ember lánya sírt, amikor meghallotta Bolana szegény életét - és csodák csodája – a lány szemeiből nem könnyek, hanem igazgyöngyök csepegtek ki, és szóródtak el a földön.
Kana aba dosta bisora kerdyonas kethane, e shej kodi phendas:	Mikor már elég gyöngy lett, a lány ezt mondta:
-Bikin kadal bisora, haj anda lende kin tuke xamasko!	-Add el a gyöngyöket, és belőlük vegyél magadnak ennivalót!
O Bolana losshasa zhalas po foro, de kodi dikhlas, hoj khanchi chi kamelas te kinel anda bisora. Le manusha kodi phendine:	Bolana örömmel ment a városba, de azt látta, hogy senki sem akart venni a gyönygökből. Az emberek azt mondták:
-Aratyi inke kasavo chorro sanas, sar la khangerako shimijako.	-Tegnap még olyan szegény volt, mint a templom egere.
Kothar lan kadi bari avucija?	Honnan van ez a nagy kincs?
Apol le chorre manushes angla o kraj ingerdine, haj andre purrisardine le chorre Bolanas anda lesko sigo barvalipe.	Aztán a szegény embert a király elé vitték, és beárulták a szegény Bolanát, az ő gyors gazdagságáért.
Cini kuchi bari roj	Kis bögre, nagy kanál
Sas kaj nas, sas jekh cino gavoro.	Volt, hol nem volt, volt egy kis falucska.
Pe kadalesko agor sas jekh cini kolyiba.	Ennek a végén volt egy kis házikó.
Kothe trajilas jekh phivlo rom, peske shavorenca kethane.	Ott élt egy özvegy cigány, gyerekeivel együtt.
Korkoro barardas len, ke leski romnyi sigo mulas.	Egyedül nevelte őket, mert a felesége hamar meghalt.
Kado phuro rom pa dyeseste pe dyeseste brigaslo sas, ke chi zhanglas xamasko te del le shavorenge.	Ez az öreg cigány napról napra bánatos volt, mert nem tudott adni ennivalót a gyerekeknek.
-Mure Devla – rudyisardas – te na des len nasvalipe!	-Istenem! – könyörgött – Ne adj nekik betegséget!
Feri jokhar shaj zhutisa pe lende kattyi xamaskosa, te chajonas.	Csak egyszer segíts rajtuk annyi ennivalóval, hogy jól lakjanak.
Pala kodi las peski trasta haj zhalas ando gav, hajkam kethane mangavel kattyi, le shavorenge shaj te del te xan.	Ezután vette a tarisznyáját és ment a faluba, talán kéreget annyit, hogy a gyerekeknek adhat enni.
Sar zhalas – chi voj chi zhanglas kaj, karing – pittyanas leske asva kathar e mila.	Amint megy, ő sem tudta merre, hová, csepegtek a könnyei a sajnálattól.
Jekhar feri tordyardas les jekh gazhi.	Egyszer csak megállította őt egy asszony.
-Lashoj tyo dyes, bachi! – das les dyes.	-Jó napot bácsi, - adott neki napot (köszöntötte)
-Vi tuke! – dikhlas chudisardos pe gazhi.	-Neked is – nézett csodálkozva az asszonyra.
-Tordyu feri bachi!	-Állj csak meg bácsi!
Tu san o drabaslo rom, kon zhanel te zhutil manushenge?	Te vagy az a jós cigány, aki tud segíteni az embereknek?
-Me som! – phendas o rom, haj kamelas te zhal majdur.	-Én vagyok. – mondta a cigány, és akart menni tovább.
-Ashun pe mande! Si man jekh shavo.	-Hallgass rám. van nekem egy fiam.
Efta bershengoj lo, desar rakhadyilas chi jekh vorba chi phendas.	Hét éves, de mióta megszületett egy szót sem szólt.
Chi zhanel te tordyol, chi zhanel te xal, sorro dyes jekh kuchi thud pel.	Nem tud állni, nem tud enni, egész nap csak egy bögre tejet iszik.
De lesko shero aba kabori, sar jekh bari piri, leski musura phurikanij.	De a feje akkora, mint egy nagy fazék, az arca pedig öreges.
Phendas mange jekh phuri gazhi, hoj mure shaves avri parudine le beng, haj ande lesko than shutine kadales, kon so khere si ando pato.	Mondta nekem egy öregasszony, hogy a fiamat kicserélték az ördögök, és helyébe tették ezt, aki otthon van az ágyban.
O phuro rom mucisajlas, chi jekh vorba chi zhanglas te del avri.	Az öreg cigány elámult, egy szót sem tudott kiadni.
Pala kodi phendas:	Azután mondta:
-Mishtoj muri gazhi.	-Jól van asszony.
Me zhutij pe tute, de tu so potyines mange?	Én segítek rajtad, de te mit fizetsz nekem?
-Si ma barvalipe.	-Van nekem gazdagságom.
Sa tuke dav, feri an palpale mure cine chache shaves.	Mind neked adom, csak hozd vissza az én igazi fiamat.
-Mishtoj, inger man kaj tyi zolba, muk te dikhav tye shavores.	-Jól van, vigyél engem a házadhoz, hadd nézzem meg a gyerekedet.
Gelinetar khere, kaj beshlas e gazhi.	Elmentek haza, ahol lakott az asszony.
O phuro dikhlas le cines, kasavo baro shero sas les.	Az öreg nézte a kicsit, olyan nagy feje volt, mint egy fazék.
O rom angle las jekh bari roj, haj jekh cini kuchi.	A cigány elővett egy nagy kanalat, és egy kis bögrét.
Ande kuchi thud shordas, haj angle o cino shutas.	A bögrébe tejet öntött, és a kicsi elé tette.
O cino dikhlas, dikhlas so si angle peste, pala kodi duma das.	A kicsi nézte – nézte, mi van előtte, azután megszólalt:
-Aba eftashela bersh trajisardom, de kasavi rama chi dikhlom, ande cini kuchi bara rojasa te xav.	-Már hétszáz évet éltem, de ilyen csodát nem láttam, kis bögréből nagy kanállal egyek.
Pala kodi o phuro tattyardas andre o bov, haj kothe beshadas les pe lapata, kaj sas le bovesko muj, haj phabardas jekh memelyi, kothe shutas jekh poharesa mol, haj phendas:	Azután az öreg befűtötte a kemencét, és odaültette a gyereket egy lapátra, ahol volt a kemence szája, és meggyújtott egy gyertyát, tett oda egy pohár bort, és mondta:
-Te bengestar san, phurde e memelyi, pij avri e mol, haj te parudyos avri!	-Ha te ördögtől vagy, fújd el a gyertyát, idd ki a bort, és cserélődj ki!
Jekh bari balval kerdyilas, e memelyi sutas, e mol nachilas, haj o shavo andre gelas ando bov, jekh bari jag kerdyilas, pala kodi pe lapata jekh kaver shukar raklo sas, o chacho.	Egy nagy szél kerekedett, a gyertya elaludt, a bor elfogyott, és a fiú bement a kemencébe egy nagy tűz lett, azután a lapáton egy másik, szép fiú volt, az igazi.
-Kathe si tyo chacho raklo, ke o kaver jekh bengoro sas.	-Itt van a te igazi fiad, mert a másik ördög volt.
E gazhi zurales kamelas le rakleske, hoj o phuro zhutisardas la.	Az asszony nagyon örült a fiúnak, hogy az öreg segített neki.
Das les but love, xamasko, so o phuro losshajles ingerdas khere le shavorenge.	Adott neki sok pénzt, ennivalót, amit az öreg örömmel vitt haza a gyerekeknek.
Nas bokh, chorripe.	Nem volt éhség, szegénység.
O Tamburashi	Tamburás
Kon chi pinzharelas le tamburashone romane shaves po telepo?	Ki ne ismerné a tamburás cigányfiút a telepen?
Shaj phenas inke vi kodi ke naj voj baro shavo, feri shavoro.	Mondhatnánk még azt is, nem volt nagyfiú, csak gyerek.
Kale millione beshle jakha si les, ande lesko muj sar tena avlas rat, haj varisar capenosardo assajipe te beshlas pe lesko shavorikano muj.	Fekete mélyben ülő szemei voltak, szájában mintha nem volna vér, és valami kemény nevetés ült a gyerekes arcban.
Detehara ando gav lingarel, mizmeri kaj le trestiji, ratyi pale kaj le romengo telepo si.	Reggel a faluban csavargott, délben a nádasban, este megint a telepen volt.
Phirel pa jekh telepo po kaver la tamburasa pe pesko phiko, jivende-milaje pe bi bulha malyake drom, kathar le dyivesko somnakaj galbenone ablyolipestar dopash korres.	Jár egyik telepről a másikra tamburával a vállán, télen-nyáron a széles réti úton, a nyári búzától, a sárga ragyogástól félig vakon.
Pe lesko chikat paja pityan kathar o tato, de voj zhal angle, le drom sa pinzharel, haj vi le dolmi, nashtig xasajvel chi kana.	Homlokán víz csepegett a melegtől, de ő ment előre csak, az utakat mind ismerte, és az ösvényeket, nem veszett el sohasem.
Jivende e chik malavel peske punre. E dolma ande kasavi vrama nashtig dikhel, de les kodi chi azbales.	Télen a sár verte a lábait. Az ösvényt, ebben az időben alig látta, de őt ez nem bántotta.
Leski sikavelimaski suv le romengo telepo si.	Az ő útmutató tűje a cigánytelep volt.
Hoj kaj beshel, kon si lesko nipo, khonyik chi zhanel, shaj ke zhanel, shaj ke chi zhanel kado chi e sani Liza, kas zurales xale jakha si.	Hogy hol lakik, ki a népe, senki sem tudta, tudhatta, még a sovány Lina sem, akinek nagyon huncut szemei voltak.
Shaj ke zhanel de chi kamel avri te phenela khonyikaske.	Lehet, hogy tudta, de nem akarta kimondani senkinek sem.
Kade phirelas o shavo pa-kh telepo po kaver.	Így járt a fiú egyik telepről a másikra.
Butivar avilas ande cerha, so sas pala o telepo.	Sokszor jött a sátorba, ami a telepen volt.
Sakon losshajlas kana avilas, kamipesa lenas les krujal.	Mindeki örült, amikor jött, szeretettel vették körül.
Pushenas les, de voj feri skurci vorbi phenelas palpale lenge, le sikleassajimasa pe leski musura.	Kérdezték, de ő csak röviden válaszolt nekik, mosolygott csak az arca.
Kaleske phenas les, ke lesko chachikano anav khonyik chi zhanglas.	Feketének mondták őt, mert az igazi nevét senki sem tudta.
-Sar san Kalo? – pushenas lestar.	-Hogy vagy Kalo (Fekete)? - kérdezték tőle.
-Sar zhal tyo trajo?	-Hogy megy az életed?
Mishto si sakofalo?	Jól van minden?
Andan nyeve gilya?	Hoztál új dalokat?
Atunchi opre ablyolas lesko muj, leske jakha barile.	Akkor felragyogott az arca, szemei megnőttek.
Sagda uzhes, shukares vorbisardas, haj sakonestar majshukares gilyabelas.	Mindig tisztán, szépen beszélt, és mindenkitől szebben énekelt.
Paramicha paj e macha	Mese a legyekről
Pe veshesko agor beshlas jekh rom peska romnyasa.	Az erdő szélén lakott egy cigány a feleségével. Kado rom jekh cerra diloro sas. Ez a cigány egy kicsit bolondos volt.
Jekh dyes o bakrari gelas perdal po vesh bakrenca, haj jekh bakro paluno sas, ke langajlas.	Egy nap a juhász ment az erdőn át birkákkal, és egyik birka hátulsó volt, mert sántított.
O rom gindisardas pes, te xal paprikashi anda bakresko mas.	A cigány azt gondolta, akar enni paprikást a birkahúsból.
Pushlas kathar o bakrari, ande sode biknel les.	Kérdezte a juhásztól, mennyiért adja el.
O rom kodi gindisardas pes, sar o bakro thuloj, haj chi zhanel te zhal kathar o thulyipe.	A cigány azt gondolta, hogy a birka kövér, és nem tud menni a nagy kövérségtől.
Kindas le bakres.	Megvette a birkát.
Kushlyardas les, haj le mas ande-kh kekava shutas, haj phendas peska ronyake:	Megnyúzta azt, és a húst egy üstbe tette, és mondta a feleségének:
-Romnya! Akanak zhavtar ando vesh, shinav inke kasht, haj kinav mol te pav.	-Asszony! Most elmegyek az erdőbe, vágok még fát, és veszek bort inni.
Te na phabol kothe o mas!	Ne égjen oda a hús.
Na phen khonyikaske, so si ande kekava!	Ne mondd senkinek, mi van az üstben!
O rom gelastar.	A cigány elment.
Desh ketani aven po drom.	Tíz katona jött az úton.
Kana kothe resline kaj kirol le mas, e romnyi phenel lenge:	Mikor odaértek, ahol főtt a hús, az asszony mondta nekik:
-Raja ketani!	-Katona urak!
Na aven kathe, ke bakro kirol ande kekava, haj muro rom naj khere!	Ne gyertek ide, mert birka fő az üstben, és az uram nincs itthon!
Le ketani kethane dikhle, dilyij kadi romnyi?	A katonák összenéztek, bolond ez az asszony?
De bokhale sas, sa xaline le mas.	De éhesek voltak, mind megették a húst.
Le kokala palpale shutine ande kekava, haj gelinetar.	A csontokat visszadobálták az üstbe és elmentek.

Asvune bisora

A könnycsepp gyöngyök

Andekh Indijako Them, ando Kashmiro beshlas jekh manush, Bolana busholas.

Egy indiai országban, Kasmírban lakott egy ember, Bolánának hívták.

Phuvako butyari sas, de kasavo chorro sas, ke lestar nas majchorro ande intrego luma.

Földmunkás volt, de olyan szegény volt, hogy nála nem volt szegényebb az egész világon.

Nasul vrami phirle atunchi, leske phuva avri shutyile, kade, khanchi chi zhanglas andre te phiravel pa le phuva ande peski grada.

Rossz idők jártak akkor, földjei kiszáradtak, úgy, semmit sem tudott behordani a földekről a csűrébe.

O rojipe lelas les, ke inke chi jekh burnyik vorezo chi zhanglas kethane te shilavel.

A sírás vette elő, mert még egy marék rizst sem tudott össze seperni

Jekhar las peski trasta pe phiko, haj lel pes te zhal kaj si majbaxtalyi luma.

Egyszer vette a tarisznyáját a vállára, fogta magát és ment, ahol szerencsésebb világ van.

Sar zhalas, maladyilas jekhe suntone manushesa.

Amint megy, találkozott egy szent emberrel.

Pa Bolana dural dicholas o chorripe, anda kodi o sunto manush sunusardas les, kade das duma karing leste:

Bolánáról messziről látszódott a szegénység, ezért a szent ember megsajnálta őt, így szólt hozzá:

-Zha pe vesheski podyi kaj si muri cini kolyiba, muro shavo!

Menj az erdő szélére az én kis házamhoz, fiam!

Kothe beshel muri shej, voj zhutila pe tute.

Ott lakik a lányom, ő segíteni fog rajtad.

Bolana najisardas le suntone manushesko lashipe, haj losshasa sidyardas karing e cini kolyiba.

Bolana megköszönte a szent ember jóságát, és örömmel sietett a házikó felé.

Le suntone manusheski shej rovelas, kana shundas le Bolanesko chorro trajo - haj ramaki rama – anda la shake jakha na asva, chache bisora pittyanas avri, thaj rispisarnas pe phuv.

A szent ember lánya sírt, amikor meghallotta Bolana szegény életét - és csodák csodája – a lány szemeiből nem könnyek, hanem igazgyöngyök csepegtek ki, és szóródtak el a földön.

Kana aba dosta bisora kerdyonas kethane, e shej kodi phendas:

Mikor már elég gyöngy lett, a lány ezt mondta:

-Bikin kadal bisora, haj anda lende kin tuke xamasko!

-Add el a gyöngyöket, és belőlük vegyél magadnak ennivalót!

O Bolana losshasa zhalas po foro, de kodi dikhlas, hoj khanchi chi kamelas te kinel anda bisora. Le manusha kodi phendine:

Bolana örömmel ment a városba, de azt látta, hogy senki sem akart venni a gyönygökből. Az emberek azt mondták:

-Aratyi inke kasavo chorro sanas, sar la khangerako shimijako.

-Tegnap még olyan szegény volt, mint a templom egere.

Kothar lan kadi bari avucija?

Honnan van ez a nagy kincs?

Apol le chorre manushes angla o kraj ingerdine, haj andre purrisardine le chorre Bolanas anda lesko sigo barvalipe.

Aztán a szegény embert a király elé vitték, és beárulták a szegény Bolanát, az ő gyors gazdagságáért.

Cini kuchi bari roj

Kis bögre, nagy kanál

Sas kaj nas, sas jekh cino gavoro.

Volt, hol nem volt, volt egy kis falucska.

Pe kadalesko agor sas jekh cini kolyiba.

Ennek a végén volt egy kis házikó.

Kothe trajilas jekh phivlo rom, peske shavorenca kethane.

Ott élt egy özvegy cigány, gyerekeivel együtt.

Korkoro barardas len, ke leski romnyi sigo mulas.

Egyedül nevelte őket, mert a felesége hamar meghalt.

Kado phuro rom pa dyeseste pe dyeseste brigaslo sas, ke chi zhanglas xamasko te del le shavorenge.

Ez az öreg cigány napról napra bánatos volt, mert nem tudott adni ennivalót a gyerekeknek.

-Mure Devla – rudyisardas – te na des len nasvalipe!

-Istenem! – könyörgött – Ne adj nekik betegséget!

Feri jokhar shaj zhutisa pe lende kattyi xamaskosa, te chajonas.

Csak egyszer segíts rajtuk annyi ennivalóval, hogy jól lakjanak.

Pala kodi las peski trasta haj zhalas ando gav, hajkam kethane mangavel kattyi, le shavorenge shaj te del te xan.

Ezután vette a tarisznyáját és ment a faluba, talán kéreget annyit, hogy a gyerekeknek adhat enni.

Sar zhalas – chi voj chi zhanglas kaj, karing – pittyanas leske asva kathar e mila.

Amint megy, ő sem tudta merre, hová, csepegtek a könnyei a sajnálattól.

Jekhar feri tordyardas les jekh gazhi.

Egyszer csak megállította őt egy asszony.

-Lashoj tyo dyes, bachi! – das les dyes.

-Jó napot bácsi, - adott neki napot (köszöntötte)

-Vi tuke! – dikhlas chudisardos pe gazhi.

-Neked is – nézett csodálkozva az asszonyra.

-Tordyu feri bachi!

-Állj csak meg bácsi!

Tu san o drabaslo rom, kon zhanel te zhutil manushenge?

Te vagy az a jós cigány, aki tud segíteni az embereknek?

-Me som! – phendas o rom, haj kamelas te zhal majdur.

-Én vagyok. – mondta a cigány, és akart menni tovább.

-Ashun pe mande! Si man jekh shavo.

-Hallgass rám. van nekem egy fiam.

Efta bershengoj lo, desar rakhadyilas chi jekh vorba chi phendas.

Hét éves, de mióta megszületett egy szót sem szólt.

Chi zhanel te tordyol, chi zhanel te xal, sorro dyes jekh kuchi thud pel.

Nem tud állni, nem tud enni, egész nap csak egy bögre tejet iszik.

De lesko shero aba kabori, sar jekh bari piri, leski musura phurikanij.

De a feje akkora, mint egy nagy fazék, az arca pedig öreges.

Phendas mange jekh phuri gazhi, hoj mure shaves avri parudine le beng, haj ande lesko than shutine kadales, kon so khere si ando pato.

Mondta nekem egy öregasszony, hogy a fiamat kicserélték az ördögök, és helyébe tették ezt, aki otthon van az ágyban.

O phuro rom mucisajlas, chi jekh vorba chi zhanglas te del avri.

Az öreg cigány elámult, egy szót sem tudott kiadni.

Pala kodi phendas:

Azután mondta:

-Mishtoj muri gazhi.

-Jól van asszony.

Me zhutij pe tute, de tu so potyines mange?

Én segítek rajtad, de te mit fizetsz nekem?

-Si ma barvalipe.

-Van nekem gazdagságom.

Sa tuke dav, feri an palpale mure cine chache shaves.

Mind neked adom, csak hozd vissza az én igazi fiamat.

-Mishtoj, inger man kaj tyi zolba, muk te dikhav tye shavores.

-Jól van, vigyél engem a házadhoz, hadd nézzem meg a gyerekedet.

Gelinetar khere, kaj beshlas e gazhi.

Elmentek haza, ahol lakott az asszony.

O phuro dikhlas le cines, kasavo baro shero sas les.

Az öreg nézte a kicsit, olyan nagy feje volt, mint egy fazék.

O rom angle las jekh bari roj, haj jekh cini kuchi.

A cigány elővett egy nagy kanalat, és egy kis bögrét.

Ande kuchi thud shordas, haj angle o cino shutas.

A bögrébe tejet öntött, és a kicsi elé tette.

O cino dikhlas, dikhlas so si angle peste, pala kodi duma das.

A kicsi nézte – nézte, mi van előtte, azután megszólalt:

-Aba eftashela bersh trajisardom, de kasavi rama chi dikhlom, ande cini kuchi bara rojasa te xav.

-Már hétszáz évet éltem, de ilyen csodát nem láttam, kis bögréből nagy kanállal egyek.

Pala kodi o phuro tattyardas andre o bov, haj kothe beshadas les pe lapata, kaj sas le bovesko muj, haj phabardas jekh memelyi, kothe shutas jekh poharesa mol, haj phendas:

Azután az öreg befűtötte a kemencét, és odaültette a gyereket egy lapátra, ahol volt a kemence szája, és meggyújtott egy gyertyát, tett oda egy pohár bort, és mondta:

-Te bengestar san, phurde e memelyi, pij avri e mol, haj te parudyos avri!

-Ha te ördögtől vagy, fújd el a gyertyát, idd ki a bort, és cserélődj ki!

Jekh bari balval kerdyilas, e memelyi sutas, e mol nachilas, haj o shavo andre gelas ando bov, jekh bari jag kerdyilas, pala kodi pe lapata jekh kaver shukar raklo sas, o chacho.

Egy nagy szél kerekedett, a gyertya elaludt, a bor elfogyott, és a fiú bement a kemencébe egy nagy tűz lett, azután a lapáton egy másik, szép fiú volt, az igazi.

-Kathe si tyo chacho raklo, ke o kaver jekh bengoro sas.

-Itt van a te igazi fiad, mert a másik ördög volt.

E gazhi zurales kamelas le rakleske, hoj o phuro zhutisardas la.

Az asszony nagyon örült a fiúnak, hogy az öreg segített neki.

Das les but love, xamasko, so o phuro losshajles ingerdas khere le shavorenge.

Adott neki sok pénzt, ennivalót, amit az öreg örömmel vitt haza a gyerekeknek.

Nas bokh, chorripe.

Nem volt éhség, szegénység.

O Tamburashi

Tamburás

Kon chi pinzharelas le tamburashone romane shaves po telepo?

Ki ne ismerné a tamburás cigányfiút a telepen?

Shaj phenas inke vi kodi ke naj voj baro shavo, feri shavoro.

Mondhatnánk még azt is, nem volt nagyfiú, csak gyerek.

Kale millione beshle jakha si les, ande lesko muj sar tena avlas rat, haj varisar capenosardo assajipe te beshlas pe lesko shavorikano muj.

Fekete mélyben ülő szemei voltak, szájában mintha nem volna vér, és valami kemény nevetés ült a gyerekes arcban.

Detehara ando gav lingarel, mizmeri kaj le trestiji, ratyi pale kaj le romengo telepo si.

Reggel a faluban csavargott, délben a nádasban, este megint a telepen volt.

Phirel pa jekh telepo po kaver la tamburasa pe pesko phiko, jivende-milaje pe bi bulha malyake drom, kathar le dyivesko somnakaj galbenone ablyolipestar dopash korres.

Jár egyik telepről a másikra tamburával a vállán, télen-nyáron a széles réti úton, a nyári búzától, a sárga ragyogástól félig vakon.

Pe lesko chikat paja pityan kathar o tato, de voj zhal angle, le drom sa pinzharel, haj vi le dolmi, nashtig xasajvel chi kana.

Homlokán víz csepegett a melegtől, de ő ment előre csak, az utakat mind ismerte, és az ösvényeket, nem veszett el sohasem.

Jivende e chik malavel peske punre. E dolma ande kasavi vrama nashtig dikhel, de les kodi chi azbales.

Télen a sár verte a lábait. Az ösvényt, ebben az időben alig látta, de őt ez nem bántotta.

Leski sikavelimaski suv le romengo telepo si.

Az ő útmutató tűje a cigánytelep volt.

Hoj kaj beshel, kon si lesko nipo, khonyik chi zhanel, shaj ke zhanel, shaj ke chi zhanel kado chi e sani Liza, kas zurales xale jakha si.

Hogy hol lakik, ki a népe, senki sem tudta, tudhatta, még a sovány Lina sem, akinek nagyon huncut szemei voltak.

Shaj ke zhanel de chi kamel avri te phenela khonyikaske.

Lehet, hogy tudta, de nem akarta kimondani senkinek sem.

Kade phirelas o shavo pa-kh telepo po kaver.

Így járt a fiú egyik telepről a másikra.

Butivar avilas ande cerha, so sas pala o telepo.

Sokszor jött a sátorba, ami a telepen volt.

Sakon losshajlas kana avilas, kamipesa lenas les krujal.

Mindeki örült, amikor jött, szeretettel vették körül.

Pushenas les, de voj feri skurci vorbi phenelas palpale lenge, le sikleassajimasa pe leski musura.

Kérdezték, de ő csak röviden válaszolt nekik, mosolygott csak az arca.

Kaleske phenas les, ke lesko chachikano anav khonyik chi zhanglas.

Feketének mondták őt, mert az igazi nevét senki sem tudta.

-Sar san Kalo? – pushenas lestar.

-Hogy vagy Kalo (Fekete)? - kérdezték tőle.

-Sar zhal tyo trajo?

-Hogy megy az életed?

Mishto si sakofalo?

Jól van minden?

Andan nyeve gilya?

Hoztál új dalokat?

Atunchi opre ablyolas lesko muj, leske jakha barile.

Akkor felragyogott az arca, szemei megnőttek.

Sagda uzhes, shukares vorbisardas, haj sakonestar majshukares gilyabelas.

Mindig tisztán, szépen beszélt, és mindenkitől szebben énekelt.

Paramicha paj e macha

Mese a legyekről

Pe veshesko agor beshlas jekh rom peska romnyasa.

Az erdő szélén lakott egy cigány a feleségével. Kado rom jekh cerra diloro sas. Ez a cigány egy kicsit bolondos volt.

Jekh dyes o bakrari gelas perdal po vesh bakrenca, haj jekh bakro paluno sas, ke langajlas.

Egy nap a juhász ment az erdőn át birkákkal, és egyik birka hátulsó volt, mert sántított.

O rom gindisardas pes, te xal paprikashi anda bakresko mas.

A cigány azt gondolta, akar enni paprikást a birkahúsból.

Pushlas kathar o bakrari, ande sode biknel les.

Kérdezte a juhásztól, mennyiért adja el.

O rom kodi gindisardas pes, sar o bakro thuloj, haj chi zhanel te zhal kathar o thulyipe.

A cigány azt gondolta, hogy a birka kövér, és nem tud menni a nagy kövérségtől.

Kindas le bakres.

Megvette a birkát.

Kushlyardas les, haj le mas ande-kh kekava shutas, haj phendas peska ronyake:

Megnyúzta azt, és a húst egy üstbe tette, és mondta a feleségének:

-Romnya! Akanak zhavtar ando vesh, shinav inke kasht, haj kinav mol te pav.

-Asszony! Most elmegyek az erdőbe, vágok még fát, és veszek bort inni.

Te na phabol kothe o mas!

Ne égjen oda a hús.

Na phen khonyikaske, so si ande kekava!

Ne mondd senkinek, mi van az üstben!

O rom gelastar.

A cigány elment.

Desh ketani aven po drom.

Tíz katona jött az úton.

Kana kothe resline kaj kirol le mas, e romnyi phenel lenge:

Mikor odaértek, ahol főtt a hús, az asszony mondta nekik:

-Raja ketani!

-Katona urak!

Na aven kathe, ke bakro kirol ande kekava, haj muro rom naj khere!

Ne gyertek ide, mert birka fő az üstben, és az uram nincs itthon!

Le ketani kethane dikhle, dilyij kadi romnyi?

A katonák összenéztek, bolond ez az asszony?

De bokhale sas, sa xaline le mas.

De éhesek voltak, mind megették a húst.

Le kokala palpale shutine ande kekava, haj gelinetar.

A csontokat visszadobálták az üstbe és elmentek.

Datasets:

kardosdrur
/

roma-tales

Hungarian Roma Tales